Adó- visszatérítési támogatás építési telek vásárlása és építkezés esetén

Adó-visszatérítési támogatás építési telek vásárlása és építkezés esetén 2019-ben

Mi változott 2019-ben?

A rendelet legutóbbi, 2018. március 15.-től hatályos – adó-visszatérítési támogatást érintő – módosításai a következők:

Jogosultság kiterjesztése nyugdíjasokra

Az adó-visszatérítési támogatást az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek is igényelhetik. TB jogviszony igazolás benyújtása ez esetben nem szükséges.

A fenti ellátások igénybevételét az igénylő − együttes igénylők esetén legalább az egyik fél − az ellátás megállapításáról rendelkező közigazgatási határozat bemutatásával igazolja.

Változás a számlaelfogadás szabályában

Kikerült a rendeletből az az előírás, miszerint nem igényelhető az adó-visszatérítési támogatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre. E szerint a hitelintézeteknek kizárólag a számla ÁFA tartalmát kell vizsgálni, azt, hogy történik-e termékértékesítés vagy sem – nem ellenőrzik.

ÁFA visszatérítés esetén:

  • Kizárólag a 27%-os általános forgalmi adó (ÁFA) mértékkel kiállított számla vagy számlák fogadhatóak el.
  • A számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az 5%-os általános forgalmi adó-mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.

Ezt a szabály a 2018. március 15-ét megelőzően benyújtott támogatási kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósítás alatt lévő támogatásokra is alkalmazni kell!

Korábban termékértékesítésre hivatkozással elutasított adó-visszatérítési támogatási kérelem ismételt elbírálhatósága

 Ha 2018. március 15. előtt az ügyfél adó-visszatérítési támogatási kérelme kizárólag az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerint termékértékesítésre hivatkozással került elutasításra, az igénylő a Banktól kérheti kérelmének ismételt elbírálását. Ebben az esetben díj felszámítására – a támogatási összege 1,5%-ának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint – nincs lehetőség.

Amennyiben az igénylő – az elutasított adó-visszatérítési támogatási kérelem benyújtását követően – a lakáscélját már megvalósította, a Bank az adó-visszatérítési támogatás összegét a támogatott személy fizetési számlájára teljesíti.

Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerint termékértékesítésre hivatkozással történő elutasítás a támogatási szerződés megkötését vagy a támogatás folyósítását akadályozta és időközben a lakáscél megvalósult vagy a hátralévő munkálatok nem teszik lehetővé a támogatás teljes összegének felhasználását.

Változás a kivitelezői szerződéssel összefüggésben

Az adó-visszatérítési támogatás 2018. március 15. után történő igénylésénél az igénylőnek nem kell nyilatkozni arról, hogy nem kötött és az építési munkák befejezéséig nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles.

 Ezt a szabályt a 2018. március 15-ét megelőzően benyújtott támogatási kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra, valamint folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

Mely esetben vehető igénybe adó-visszatérítési támogatás?

Új lakás építése esetén adó-visszatérítési támogatást igényelhet:

  • a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve
  • az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa.

A használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte előtt történő átruházás esetén, ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy a családi otthonteremtési kedvezményt az új tulajdonos – az e rendeletben meghatározott feltételekkel – igénybe veheti.

Bekerülési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:

a) az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

b) az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító

ba) helyiségeinek,

bb) tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát,

bc) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit,

bd) egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint

be) a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei,

c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,

d) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit,

e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,

f) a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,

g) az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,

h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,

i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;

Az igényelés határideje

Az adó-visszatérítési támogatás a fenti költségekre egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, 2015. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2019. december 31-ig igényelhető.

A támogatás iránti kérelem a használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, illetve egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét megelőzően kell benyújtani a hitelintézethez.

Az adó visszatérítési támogatás mértéke

Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló telek, valamint a lakás vagy lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 millió Ft.

A támogatás folyósítása

Az adó-visszatérítési támogatás

  • építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően, egy összegben folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára,
  • az építkezéshez kapcsolódó adó-visszatérítés a készültségi fokkal arányosan, utólagosan, a benyújtott számlák alapján történik.

Kötelező tulajdonszerzési elvárások a támogatással érintett ingatlanban:

  • Az újonnan épített lakásban csak a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek (bármilyen arányban) az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A támogatással érintett ingatlanban az igénylőn, házastársán vagy élettársán kívül más nem szerezhet tulajdont.Ha a CSOK kérelem benyújtása előtt a kiskorú gyermek az elhunyt szülő után ingatlan tulajdont szerzett, és a túlélő szülő, a gyám vagy az örökbefogadó szülő a támogatás igénybevételével új lakást épít vagy vásárol, a CSOK-kal érintett lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.

A támogatás igénylési feltételei a célingatlanra vonatkozóan:

  • Az új lakás a műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.
  • Legkésőbb az utolsó részfolyósításáig be kell mutatni a használatbavételi engedélyt, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt.
  • A 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom idején a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.
  • Az utolsó részfolyósítást követő 90 napon belül be kell mutatni a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
  • Az építendő lakás bekerülési költségére vonatkozóan nincsen korlátozás.

CSOK igénylés személyi és egyéb feltételei:

  • Az igénylő és házastársa büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. bizonyos paragrafusaiban (gazdasági és vagyoni jellegű, gyermekek érdekét sértő és család elleni, költségvetést károsít) rögzített bűncselekmény miatt nem állapította meg, vagy e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült.
  • Az igénylőnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása nincsen
  • TB jogviszonyra vonatkozó előírás:

1) Egy vagy két gyermek után igényelt CSOK esetén az igénylő – házastársak, élettársak igénylése esetén legalább az egyik fél – a CSOK kérelem benyújtásának időpontjában:

a) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a TBJ 5.§ szerint biztosított – kivéve a közfoglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott személyt – vagy büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és

b) legalább 180 napja folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van –

ba) a Tbj. 5. §-a szerint biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt , és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja

bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, vagy

bc) keresőtevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja.

Az 1) bekezdés a) pontban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítottá válik.

2) Három vagy több gyermek után igényelt CSOK esetén az igénylő – házastársak, élettársak igénylése esetén legalább az egyik fél – a CSOK kérelem benyújtásának időpontjában:

a) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a Tbj. 5. §-a szerint biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –  vagy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, valamint

b) legalább 2 éve folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 2 év folyamatos biztosításban legfeljebb harminc nap megszakítás van –

ba) a TBJ 5. §-a alapján biztosított, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja,

bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat,  és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, vagy

bc) kereső tevékenysége alapján valamely más Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja.

Az 1) bekezdés a) pontban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítottá válik.

Az (1) bekezdés b) pontja szerinti 2 éves időszak számítása során a családi otthonteremtési kedvezmény igénylését megelőző 180 napos időtartamnak a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-i) pontja szerinti jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie, melybe a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő nem számít bele.

Nem szükséges az előírt TB jogviszony, ha az igénylő a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

  • Lakástulajdonra vonatkozó korlátozás nincsen.
  • Az igénylést megelőző 5 évben eladott lakóingatlanok eladási árát nem szükséges az adó-visszatérítési támogatással érintett lakóingatlan bekerülési költségébe beforgatni.
  • Az igénylő, és akire tekintettel a támogatás folyósításra került, a folyósítástól számított 10 évig – a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig – a lakásban életvitelszerűen lakik kivéve az alábbi eseteket:
    • a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik,
    • a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
    • ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
    • a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem a támogatott személy lakásában lakik,
    • a támogatott személy az 1. mellékletben nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,
    • a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy
    • a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik.

 Számlabenyújtásra vonatkozó feltételek

  • Az igénylő a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat.

Új lakás építése esetén 2015. január 1-én vagy azt követően, de az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható csak el.

A használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte előtt történő megvásárlása esetén a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adásvételi szerződéssel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy − amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet − a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat.

  • Ha az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség legfeljebb a fentiek alapján meghatározott összeg 20%-ával csökkenthető.
  • Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új lakás esetén a számlabenyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.
  • Ha a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető./li>
  • Amennyiben a számla kibocsátója a számla hitelintézethez történő benyújtásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt.
  • Az azonos kibocsátó által kiállított számlák esetében, ha a számlák alapján az igénylő által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a 2 000 000 Ft-ot meghaladja, a hitelintézet csak abban az esetben fogadhatja el a számlákat, ha a támogatott személy bemutatja a kivitelezővel kötött szerződést.

forrás: www.hitelnet.hu