CSOK építkezésre, új ház építésére

CSOK építkezésre, új ház építésére 2019-ben

CSOK-Mi változott 2019-ben?

A rendelet legutóbbi, 2018. március 15.-től hatályos – új lakásépítést érintő – módosításai a következők:

CSOK összegének meghatározása

Ha az igénylő számára kedvezőbb, úgy a CSOK összegét azon gyermekek figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani, akik után az igénylő korábban támogatást vett igénybe. Ebben az esetben a CSOK-ból nem kell levonni a korábban kapott támogatás összegét.

Adminisztratív terhek csökkentése

Bevezetésre kerül a nyilatkozati elv, vagyis a támogatott személyeknek nem kell benyújtaniuk az alábbi dokumentumokat:

  • erkölcsi bizonyítvány
  • nemleges adóigazolás
  • házassági anyakönyvi kivonat
  • születési anyakönyvi kivonat
  • jogerős bírósági ítélet elvált szülők kiskorú gyermekének elhelyezéséről
  • gyámhatóság engedélyező határozata örökbefogadás esetén
  • gyámhatóság kirendelő határozata gyámság fennállása esetén
  • gyermek adóigazolványa
  • oktatási intézmény igazolása arról, hogy az igénylő közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény tanulója
  • orvos szakértői szerv igazolása megváltozott munkaképességű személlyé válásról

Fenti dokumentumok helyett elegendő lesz, ha az igénylő büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik az abban foglalt feltételek teljesüléséről, vagyis

  • a büntetlen előéletről
  • a köztartozás mentességről
  • a házastársi kapcsolatról
  • a gyermek születéséről
  • elvált szülők kiskorú gyermekének elhelyezéséről
  • az örökbefogadásról
  • a gyámság fennállásáról
  • a gyermek adóazonosító jeléről
  • az igénylő közép vagy felsőfokú oktatási intézmény tanulói jogviszonyáról
  • a megváltozott munkaképességű személlyé válásról

Az igénylő választhat, hogy nyilatkozatot tesz vagy továbbra is benyújtja a jogszabályi feltétel alátámasztására szolgáló dokumentumokat. Nyilatkozattétel esetén a nyilatkozatok valódiságtartalmát az állami adóhatóság (NAV) ellenőrzi!

Megelőlegező CSOK igénylésének változása

Vállalt gyermek után igényelt CSOK esetén nem lesz szükség a járási hivatal által kiállított hatósági igazolásra, mely szerint az Igénylő nem rendelkezik megelőlegezett lakáscélú állami támogatással.

Külföldről hazatérők TB jogviszony igazolása

Azok az igénylők is jogosultak lehetnek a támogatásra, akik a CSOK kérelem benyújtásakor még nem rendelkeznek magyar TB jogviszonnyal, hanem keresőtevékenységük alapján még valamely másik EGT állam TB rendszerének hatálya alatt állnak és ezt az illetékes külföldi hatóság által igazolják, továbbá teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalják, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül magyar TB jogviszonyt létesítenek.

Hasznos alapterület fogalmának pontosítása

Hasznos alapterület: a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek − az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerint számított − hasznos alapterületének összege:

a) előszoba, közlekedő,

b) nappali,

c) hálószoba,

d) étkező,

e) konyha, étkezőkonyha,

f) fürdőszoba,

g) WC,

h) kamra, tároló,

i) gardrób,

j) mosókonyha,

k) kazánhelyiség és

l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget;

Bekerült a rendeletbe az egylakásos lakóépület fogalma

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan

  1. a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy
  2. b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

CSOK kérelem elbírálásának határideje

Lakásépítés esetén a kérelem benyújtását követő 60 napon belül.

CSOK-ot biztosító jelzálogjog ranghelye

CSOK-kal érintett lakás építése esetén korábban a CSOK-ot biztosító jelzálogjog ranghelyét kizárólag a kedvezménnyel érintett lakás építése érdekében felvett lakáscélú hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálogjog előzhette meg. Az új rendelkezések értelmében, az építkezés helyéül szolgáló építési telek megvásárlására felvett hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálogjog is megelőzheti.

Változás a 3 vagy többgyermekes családok CSOK igényléséhez kapcsolódó otthonteremtési hitellel összefüggésben

A 3 vagy többgyermekes családok otthonteremtési hitelébe – a hitelképesség javítása céljából – bevonható nem  hiteladós.

A nem támogatott személy hiteladós e kölcsönszerződés olyan adóstársa, aki a támogatott személyek legalább egyikének a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója és teljesíti az alábbi feltételeket:

Teljes bizonyító erejű magánokiratban

  1. nyilatkozik arról, hogy nem kötött a 16/2016 Kormányrendelet szerinti kölcsönszerződést és
  2. vállalja, hogy
  3. ba) a későbbiekben sem köt e rendelet szerinti kölcsönszerződést,
  4. bb) nem támogatott személy hiteladósként további e rendelet szerinti kölcsönszerződésben nem szerepel és
  5. bc) nem létesít lakóhelyet az e rendelet szerinti zálogjoggal biztosított lakásban, valamint
  6. hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait, az állampolgárságára vagy hontalanságára vonatkozó adatot, lakcímét és postacímét, személyazonosító igazolványának vagy úti okmányának számát, adóazonosító jelét, valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a járási hivatal és a Kincstár részére.

Megszűnik az alábbi felróhatósági szabály:

A 2018. március 15. előtt hatályos CSOK rendelet az alábbiak szerint rendelkezett:

Ha a 3 vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönének folyósítása a kérelem benyújtását követő 6 hónapon belül a támogatott személynek felróható okból nem kezdődik meg, úgy a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultságát elveszti.

Mi változott a CSOK esetében  2017. január elsejétől?

A támogatás 2017. január elsejétől az épület készültségi fokának megfelelő, az építési költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségre igényelhető. 2016. december 31-ig a már megfizetett bekerülési költségre is igénybe vehető volt.

A 2016. szeptember 16.-tól hatályos CSOK rendelet változásai:

CSOK osztatlan közös tulajdonra használati megállapodással

Osztatlan közös tulajdonú lakóingatlan építéséhez is igényelhető a CSOK, ha a használati megállapodás alapján a támogatott személyek kizárólagos használati joga fennáll.

Rokoni kapcsolatra vonatkozó előírás

Új lakás építése esetén akkor igényelhető CSOK, ha az igénylő az építési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.

Építőközösség tagjaként is elérhető a CSOK

Építőközösség tagja is igénybe veheti a kedvezményt az építőközösségi szerződés szerint tulajdonába kerülő lakásra számított és a közös tulajdonba kerülő épületrészekből őt megillető tulajdoni hányad arányában, az építőközösség nevére kiállított számlák alapján.

Új igénylés nyújtható be elutasított kérelmek esetén

2016 január 1. után elutasított kérelmek esetén új igénylést nyújthatnak be azok – akkor is, ha az építési cél időközben megvalósult – akik kérelmét az alábbiak miatt utasították el:

  • Az építkezés magas készültségi fokára hivatkozással került elutasításra a CSOK kérelem.
  • Nem feleltek meg az osztatlan közös tulajdonnal összefüggésben előírt feltételeknek. Most már használati megállapodással rendelkező osztatlan közös tulajdonú lakóingatlanokra is igényelhető a támogatás!

Gyermek fogalma

A magzat vagy ikermagzat már a várandósság betöltött 12. hetétől kezdve gyermeknek számít. Szintén gyermeknek minősül az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja, aki:

  • a 25. életévét még nem töltötte be vagy
  • a 25. életévét már betöltötte, megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.

A gyermek szüleinek halála esetén legalább egy éve az igénylő gyámsága alatt lévő gyermek után is igényelhető.

Február 10-én került kihirdetésre az új lakás vásárlásához, építéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 16/2016. (II.10.) kormányrendelet, mely alapján összefoglaltuk a CSOK igénylés legfontosabb feltételeit.

Mire igényelhető a CSOK építkezés esetén?

Magyarország területén

  • új lakóingatlan építése esetén 2016. december 31-ig a már megfizetett bekerülési költségre is, 2017. január elsejétől az épület készültségi fokának megfelelő, az építési költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségre igényelhető
  • új lakóingatlan vásárlása esetén a vételár megfizetéséhez

Mit jelent az új építésű lakás?

a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével

  • az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:
    • 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
    • közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
    • egyedi fűtési móddal rendelkezik,
    • közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
    • közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy
  • tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a) pont aa)-ae) alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás

A b) pont szó szerinti értelmezése alapján a két új! utalás azon esetre vonatkozik a gyakorlatban, ha egy társasház tetőterét építik be új lakások kialakításával. Azaz ezek alapján az egylakásos lakóház tetőtér beépítése, illetve emeletráépítése – amennyiben külön külső bejáratot hoznak is létre, teljes külön lakóegységként társasházzá alakítva is, mindenféle kapcsolat nélküliség ellenére, mivel ott nem jön létre két új lakás, csak egy! – nem minősül új lakás építésének, csak legfeljebb a meglévő lakás bővítésének.

Bekerülési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:

  • az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
  • az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító
    • helyiségeinek,
    • tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát,
    • melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit,
    • egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint
    • a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei,
  • a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
  • a lebonyolítási , köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit,
  • a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
  • a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
  • az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
  • az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
  • az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.

Mi tovább előírásoknak kell teljesülni új lakás építése esetén?

2008 július 1-jén vagy azt követően kiállított építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatóság által kiállított igazoló dokumentummal rendelkező új lakás építéséhez igényelhető.

Félkész lakóingatlan finanszírozása

A használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése, a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte előtt történő átruházás esetén, ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély vagy 2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése alapján történt, úgy a családi otthonteremtési kedvezményt az új tulajdonos – az e rendeletben meghatározott feltételekkel – igénybe veheti.

CSOK összege építkezés esetén

A lakás hasznos alapterületének kiszámításánál az igénylővel közös háztartásban élő és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek.

Ha a feltételeknek megfelelő igénylő a CSOK kérelem benyújtását megelőzően a meglévő vagy vállalt gyermekére tekintettel e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt vett igénybe, a háztartásában nevelt gyermeke után folyósított támogatással csökkentett támogatási összeg igényelhető.

Ha az igénylő számára kedvezőbb, a fenti bekezdésben meghatározott számítási mód helyett a családi otthonteremtési kedvezmény összegét azon gyermekek figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani, akik után az igénylő korábban a fenti bekezdés szerinti támogatást vagy kölcsönt vett igénybe.

Maximális alapterületre vonatkozó korlátozás nincsen!

Hasznos alapterület: a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek − az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerint számított − hasznos alapterületének összege:

  • előszoba, közlekedő,
  • nappali,
  • hálószoba,
  • étkező,
  • konyha, étkezőkonyha,
  • fürdőszoba,
  • WC,
  • kamra, tároló,
  • gardrób,
  • mosókonyha,
  • kazánhelyiség és
  • egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget.

Mely gyermek(ek) után igényelhető a támogatás?

A CSOK az alábbi, közös háztarásban élő gyermekek után igényelhető:

  • a magzat vagy az ikermagzat után a terhesség betöltött 12. hetét követően
  • az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja után, aki
  • a 25. életévét még nem töltötte be,
  • a 25. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.
  • Fiatal házaspár esetén – meglévő gyermekeik számától függetlenül – legfeljebb három gyermek vállalása esetén

Kik igényelhetik a támogatást építkezésre?

CSOK igénybevételére meglévő gyermekeik után házastársak, élettársak és egyedülálló személyek – életkortól függetlenül – egyaránt jogosultak lehetnek. Vállalt gyermek után kizárólag házaspárok igényelhetik a kedvezményt, akik közül legalább az egyik fél 40 év alatti.

Építkezés esetén hány gyermek után igényelhető a megelőlegező CSOK?

Új lakás vásárlása esetén:

  • Gyermektelen fiatal házaspár legfeljebb három,
  • Egygyermekes fiatal házaspár legfeljebb kettő,
  • Kétgyermekes fiatal házaspár egy gyermek születését vállalhatja

A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő

  • a 600.000 Ft illetve 2.600.000 Ft összegű támogatás igénybevételekor:
    • 1 gyermek esetében 4 év,
    • 2 gyermek esetében 8 év,
  •  a 10.000.000 Ft összegű támogatás igénylése esetén – a vállalt gyermekek számától függetlenül – 10 év.

Megelőlegezett CSOK esetében a hitelintézetnek azon kérelmet el kell utasítania, ahol nyilvánvalóan lehetetlen (pl. az igénylők életkora miatt) a gyermekvállalás!

CSOK építkezésre utóbb született gyermek után

Amennyiben a meglévő gyerek/gyerekek mellé utóbb újabb gyermek születik, vagy fiatal házaspárok esetén a vállalt gyerekeknél több gyermek születik, az újonnan született gyerek után nem jár többlettámogatás.

A nagyobb összegű támogatásra csak akkor van lehetőség, ha az igénylők újabb új lakást építenek, vagy vásárolnak.

CSOK igénylés feltételei a célingatlanra vonatkozóan építkezés esetén:

  • Az új lakás a műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.
  • Az építendő lakás bekerülési költségére vonatkozóan nincsen korlátozás.
  • A felépített lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házastársak és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie. Ha a CSOK kérelem benyújtása előtt a kiskorú gyermek az elhunyt szülő után ingatlan tulajdont szerzett, és a túlélő szülő, a gyám vagy az örökbefogadó szülő a támogatás igénybevételével új lakást épít vagy vásárol, a CSOK-kal érintett lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.
  • Legkésőbb a CSOK utolsó részfolyósításáig be kell mutatni a használatbavételi engedélyt, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt.
  • A 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom idején a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.
  • A folyósítást követő 90 napon belül be kell mutatni a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

CSOK igénylés személyi és egyéb feltételei építkezés esetén:

  • Az igénylő és házastársa büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. bizonyos paragrafusaiban (gazdasági és vagyoni jellegű, gyermekek érdekét sértő és család elleni, költségvetést károsít) rögzített bűncselekmény miatt nem állapította meg, vagy e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült.
  • Az igénylőnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása nincsen.
  • TB jogviszonyra vonatkozó előírás:

1) Egy vagy két gyermek után igényelt CSOK esetén az igénylő – házastársak, élettársak igénylése esetén legalább az egyik fél – a CSOK kérelem benyújtásának időpontjában:

a) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a TBJ 5.§ szerint biztosított – kivéve a közfoglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott személyt – vagy büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és

b) legalább 180 napja folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van –

ba) a Tbj. 5. §-a szerint biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt , és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja

bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, vagy

bc) keresőtevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja.

Az 1) bekezdés a) pontban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítottá válik.

2) Három vagy több gyermek után igényelt CSOK esetén az igénylő – házastársak, élettársak igénylése esetén legalább az egyik fél – a CSOK kérelem benyújtásának időpontjában:

a) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a Tbj. 5. §-a szerint biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –  vagy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, valamint

b) legalább 2 éve folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 2 év folyamatos biztosításban legfeljebb harminc nap megszakítás van –

ba) a TBJ 5. §-a alapján biztosított, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja,

bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat,  és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, vagy

bc) kereső tevékenysége alapján valamely más Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja.

Az 1) bekezdés a) pontban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítottá válik.

Az (1) bekezdés b) pontja szerinti 2 éves időszak számítása során a családi otthonteremtési kedvezmény igénylését megelőző 180 napos időtartamnak a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-i) pontja szerinti jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie, melybe a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő nem számít bele.

Nem szükséges az előírt TB jogviszony, ha az igénylő a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

  • Lakástulajdonra vonatkozó korlátozás nincsen.
  • A CSOK igénylését megelőző 5 évben eladott lakóingatlanok eladási árát nem szükséges a CSOK-kal érintett lakóingatlan bekerülési költségébe beforgatni
  • A CSOK kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön visszafizetésre jogerősen nem kötelezték.
  • Az igénylő és azon gyermek, akire tekintettel a CSOK folyósításra került, a folyósítástól számított 10 évig – a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig – a lakásban életvitelszerűen lakik kivéve az alábbi eseteket:
    • a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik,
    • a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
    • ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
    • ha a támogatott személy és a gyermek – foglalkoztatásra irányuló jogviszony következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt.
    • a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem a támogatott személy lakásában lakik,
    • a támogatott személy az 1. mellékletben nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,
    • a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy
    • a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik.

Számlabemutatásra vonatkozó feltételek új ház építése esetén

  • Az igénylő a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat.

A használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte előtt történő megvásárlása esetén a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adásvételi szerződéssel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy − amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet − a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat.

  • Ha az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség legfeljebb a fentiek alapján meghatározott összeg 20%-ával csökkenthető.

Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új lakás esetén a számlabenyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.

Ha a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.

  • Az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentését legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el, melynek kibocsátója az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság a működő adóalanyiságot a számlakibocsátó tekintetében igazolja.

Az azonos kibocsátó által kiállított számlák esetében, ha a számlák alapján az igénylő által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a 2 000 000 Ft-ot meghaladja, a hitelintézet csak abban az esetben fogadhatja el a számlákat, ha a támogatott személy bemutatja a kivitelezővel kötött szerződést

CSOK kérelem benyújtásának határideje

Új lakás vásárlása esetén a használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, illetve egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét megelőzően kell benyújtani a hitelintézethez.

CSOK folyósítása építkezés során

Új lakás építése esetén a folyósítás készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik. A folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető támogatott személy a CSOK-on és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét az új lakás építésére már felhasználta. A CSOK utolsó részletének folyósítására a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően kerülhet sor.

Lakásépítési kölcsön nélkül is igénybe vehető a CSOK?

A hitelintézet a CSOK nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylő a személyi és egyéb feltételeknek megfelel és a lakáscélját – a hitelintézet számára bizonyíthatóan – kölcsön igénybevétele nélkül meg tudja valósítani.

Ha lakáscélját az igénylő kölcsön igénybevételével tudja megvalósítani, úgy a CSOK abban az esetben igényelhető, ha a hitelintézet az igénylőt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti.

Ha a támogatott személy a lakáscélját a saját erőn és a CSOK-on felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg, és a CSOK-ot és a hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, a támogatott személy a CSOK-ot nyújtó hitelintézetnek bemutatja a kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiadott hitelígérvényt. A kölcsön folyósítása a CSOK folyósítását megelőzően történik.

 

forrás: www.hitelnet.hu