CSOK bővítésre, tetőtér beépítésre

CSOK bővítésre, tetőtér beépítésre 2019-ben

Mi változott 2019-ben?

A rendelet legutóbbi, 2018. március 15.-től hatályos – meglévő lakóingatlan bővítését érintő – módosításai a következők:

CSOK folyamatban lévő bővítés esetén is, akár a teljes bekerülési költségre

Már megkezdett bővítés esetén is igényelhető a CSOK a kérelem benyújtásakor a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségre, a gyermekszám alapján adható támogatás összegéig.

Lakástulajdonra vonatkozó korlátozás eltörlése

Március 15-től azok a támogatott személyek is jogosultak lehetnek CSOK-ra, aki rendelkeznek további lakástulajdonnal. (Az 5 éven belül eladott lakás árának beforgatására vonatkozó kötelezettség azonba továbbra is megmarad!)

CSOK összegének meghatározása

Ha az igénylő számára kedvezőbb, úgy a CSOK összegét azon gyermekek figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani, akik után az igénylő korábban támogatást vett igénybe. Ebben az esetben a CSOK-ból nem kell levonni a korábban kapott támogatás összegét.

Adminisztratív terhek csökkentése

Bevezetésre kerül a nyilatkozati elv, vagyis a támogatott személyeknek nem kell benyújtaniuk az alábbi dokumentumokat:

  • erkölcsi bizonyítvány
  • nemleges adóigazolás
  • házassági anyakönyvi kivonat
  • születési anyakönyvi kivonat
  • jogerős bírósági ítélet elvált szülők kiskorú gyermekének elhelyezéséről
  • gyámhatóság engedélyező határozata örökbefogadás esetén
  • gyámhatóság kirendelő határozata gyámság fennállása esetén
  • gyermek adóigazolványa
  • oktatási intézmény igazolása arról, hogy az igénylő közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény tanulója
  • orvos szakértői szerv igazolása megváltozott munkaképességű személlyé válásról

Fenti dokumentumok helyett elegendő lesz, ha az igénylő büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik az abban foglalt feltételek teljesüléséről, vagyis

  • a büntetlen előéletről
  • a köztartozás mentességről
  • a házastársi kapcsolatról
  • a gyermek születéséről
  • elvált szülők kiskorú gyermekének elhelyezéséről
  • az örökbefogadásról
  • a gyámság fennállásáról
  • a gyermek adóazonosító jeléről
  • az igénylő közép vagy felsőfokú oktatási intézmény tanulói jogviszonyáról
  • a megváltozott munkaképességű személlyé válásról

Az igénylő választhat, hogy nyilatkozatot tesz vagy továbbra is benyújtja a jogszabályi feltétel alátámasztására szolgáló dokumentumokat. Nyilatkozattétel esetén a nyilatkozatok valódiságtartalmát az állami adóhatóság (NAV) ellenőrzi!

Külföldről hazatérők TB jogviszony igazolása

Azok az igénylők is jogosultak lehetnek a támogatásraakik a CSOK kérelem benyújtásakor még nem rendelkeznek magyar TB jogviszonnyal, hanem keresőtevékenységük alapján még valamely másik EGT állam TB rendszerének hatálya alatt állnak és ezt az illetékes külföldi hatóság által igazolják, továbbá teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalják, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül magyar TB jogviszonyt létesítenek.

Megelőlegező CSOK igénylésének változása

Vállalt gyermek után igényelt CSOK esetén nem lesz szükség a járási hivatal által kiállított hatósági igazolásra, mely szerint az Igénylő nem rendelkezik megelőlegezett lakáscélú állami támogatással.

CSOK kérelem benyújtásának határideje

  • Építési engedély-köteles bővítése esetén a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően,
  • Egyszerű bejelentéshez kötött bővítése esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítását megelőzően

kell kérni a hitelintézettől.

Gyorsabb bírálati idő

A hitelintézeteknek a CSOK kérelmet lakásbővítés esetén 60 napon belül el kell bírálniuk.

Hasznos alapterület fogalmának pontosítása

A hasznos alapterület az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet szerint számított helyiségek hasznos alapterületének összege, melyek a lakáson belül közvetlenül megközelíthetők.

Mi változott 2017-ben?

2017 január elsejétől a használt lakóingatlan bővítésére vonatkozó CSOK feltételek nem változtak. A rendelet legutóbbi, 2016. szeptember 16.-tól hatályos módosításai a következők:

Rokoni kapcsolatra vonatkozó előírás

Használt lakóingatlan bővítése esetén a kedvezmény akkor igényelhetőha az építési tevékenységet végző az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint ha az építési munkálatokat végző gazdálkodó szervezet, az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezhet tulajdonnal.

Újabb kivétel a bentlakási kötelezettségre vonatkozóan

Nem minősül a bentlakási kötelezettség megszegésének, ha a  és a gyermek – foglalkoztatásra irányuló jogviszony következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt.

CSOK osztatlan közös tulajdonú használt lakóingatlan bővítésére használati megállapodással

Osztatlan közös tulajdonú lakóingatlan bővítéséhez is igényelhető a CSOK, ha a használati megállapodás alapján a támogatott személyek kizárólagos használati joga fennáll.

Új igénylés nyújtható be elutasított kérelmek esetén 2016 január 1. után elutasított kérelmek esetén új igénylést nyújthatnak be azok, akik kérelmét az alábbiak miatt utasították el:

  • Nem feleltek meg az osztatlan közös tulajdonnal összefüggésben előírt feltételeknek. Most már használati megállapodással rendelkező osztatlan közös tulajdonú lakóingatlanok bővítéséhez is igényelhető a támogatás!

Gyermek fogalma

A magzat vagy ikermagzat már a várandósság betöltött 12. hetétől kezdve gyermeknek számít. Szintén gyermeknek minősül az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja, aki:

  • a 25. életévét még nem töltötte be vagy
  • a 25. életévét már betöltötte, megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.

A gyermek szüleinek halála esetén legalább egy éve az igénylő gyámsága alatt lévő gyermek után is igényelhető.

A támogatás célja:

Magyarország területén

  • használt lakás vásárlása esetén a vételár megfizetéséhez
  • meglévő lakás bővítés esetén a kérelem benyújtásakor a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségekre

Lakás fogalma: a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább:

  • 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel,
  • közműves villamos energia szolgáltatással,
  • egyedi fűtési móddal,
  • közműves szennyvízelvezetéssel, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
  • közműves ivóvíz-szolgáltatással, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves ivóvíz-szolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van.

Hasznos alapterület: a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek − az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerint számított − hasznos alapterületének összege:

a) előszoba, közlekedő,

b) nappali,

c) hálószoba,

d) étkező,

e) konyha, étkezőkonyha,

f) fürdőszoba,

g) WC,

h) kamra, tároló,

i) gardrób,

j) mosókonyha,

k) kazánhelyiség és

l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget;

Bővítésének minősül

  • a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is;
  • emelet-ráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás akkor, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás.

A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének!

CSOK összege bővítés esetén:

csok_bovites_1
Bővítés esetén a CSOK összege nem haladhatja meg a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség összegét. A költségvetés 70%-át számlával kell igazolni.

Bekerülési költség: a ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyat nem tartalmazó alábbi költség:

  • a bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tároló helyiségeinek – ide nem értve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát és központi berendezéseinek építési költsége -,
  • a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét – és a műszaki ellenőrzés költsége,
  • a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
  • a bővítés megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.

A lakás hasznos alapterületének kiszámításánál az igénylővel közös háztartásban élő és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve az igénylővel közös háztartásban élő azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek.

Ha a feltételeknek megfelelő igénylő a CSOK kérelem benyújtását megelőzően a meglévő vagy vállalt gyermekére tekintettel e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt vett igénybe, a háztartásában nevelt gyermeke után folyósított támogatással csökkentett támogatási összeg igényelhető.

Ha az igénylő számára kedvezőbb, a fenti bekezdésben meghatározott számítási mód helyett a családi otthonteremtési kedvezmény összegét azon gyermekek figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani, akik után az igénylő korábban a fenti bekezdés szerinti támogatást vagy kölcsönt vett igénybe.

Mely gyermek(ek) után igényelhető a támogatás?

A CSOK az alábbi, közös háztarásban élő gyermekek után igényelhető:

  • a magzat vagy az ikermagzat után a terhesség betöltött 24. hetét követően
  • az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja után, aki
    • a 25. életévét még nem töltötte be,
    • a 25. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.
  • Fiatal házaspár esetén – meglévő gyermekeik számától függetlenül – legfeljebb két gyermek vállalása esetén

Kik igényelhetik a támogatást?

CSOK igénybevételére meglévő gyermekeik után házastársak, élettársak és egyedülálló személyek – életkortól függetlenül – egyaránt jogosultak lehetnek. Vállalt gyermek után kizárólag házaspárok igényelhetik a kedvezményt, akik közül legalább az egyik fél 40 év alatti.

CSOK igénylés feltételei a célingatlanra vonatkozóan:

  • A bővítendő lakásnak a kérelem benyújtásának időpontjában az igénylő és mindazon személyek lakóhelyéül, szálláshelyéül kell szolgálnia, akiknek együttlakására tekintettel az igénylő a CSOK-ra jogosult, és a bővítést követően lakhatási körülményeiknek javulnia kell.
  • A bővített lakás alapterületének el kell érnie a fenti táblázatban megjelölt hasznos alapterületet.
  • A bővítendő ingatlanban az igénylőnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie.
  • A lakás a műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas.
  • Építési engedély-köteles bővítése esetén legkésőbb a CSOK utolsó részfolyósításáig a használatbavételi engedélyt vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt be kell mutatni.
  • A 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom idején a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.
  • Az utolsó részfolyósítását követő 90 napon belül be kell mutatni a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

CSOK igénylés személyi és egyéb feltételei:

  • Büntetlen előéletre vonatkozó szabályok: Az igénylő és házastársa büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. bizonyos paragrafusaiban rögzített bűncselekmény miatt (gazdasági és vagyoni jellegű, gyermekek érdekét sértő és család elleni, költségvetést károsít) nem állapította meg, vagy e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült.
  • Az igénylőnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása nincsen.
  • TB jogviszonyra vonatkozó előírás:

Az igénylő, együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a CSOK kérelem benyújtásának időpontjában Tbj. 5. §-a szerint biztosítottés legalább 180 napja – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan

a) a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottként szerepel,

b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban az oktatási intézmény azonosító adatait, a képzésre vonatkozó adatokat – ideértve a képzés kezdetét és várható befejezését is – tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy

c) kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja.

A c) pontban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállítottigazolással igazolja, valamint  teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítottá válik.

Nem szükséges az előírt TB jogviszony, ha az igénylő a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

  • Az igénylő a vételár vagy a bekerülési költség kiegyenlítésére használja fel a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakástulajdonának a vételárát, mely az alábbi tételekkel csökkenthető:
    • az adásvételt követően vásárolt lakás vételárának,
    • a lakástulajdont terhelő, a vételárból visszafizetett munkáltatói vagy önkormányzati támogatás,
    • az értékesített vagy a bővítendő lakásra felvett lakáscélú hitelintézeti kölcsön vételárból történő elő- vagy végtörlesztés,
    • a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék,
    • az adásvételre tekintettel megfizetett közteher

összegével.

  • A CSOK kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön visszafizetésre jogerősen nem kötelezték.
  • Az igénylő és azon gyermek, akire tekintettel a CSOK folyósításra került, az utolsó részfolyósítástól, számított 10 évig – a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig – a lakásban életvitelszerűen lakik kivéve az alábbi eseteket:
    • a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik,
    • a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
    • ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
    • ha a támogatott személy és a gyermek – foglalkoztatásra irányuló jogviszony következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt.
    • a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem a támogatott személy lakásában lakik,
    • a támogatott személy az 1. mellékletben nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,
    • nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy
    • kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik.

Számlabemutatásra vonatkozó feltételek

  • Az igénylő a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat.
  • Ha a lakás bővítése során – az építőanyag vásárlásáról szóló számlák kivételével – az azonos számlakibocsátó által kiállított számlák alapján az igénylő által megfizetett általános forgalmi adó mértéke a 2 000 000 Ft-ot meghaladja, a hitelintézet csak abban az esetben fogadhatja el a számlákat, ha az építőipari kivitelezési szolgáltatást nyújtó számlakibocsátóval kötött, a kibocsátott számla alapjául szolgáló építési munkákra vonatkozó kivitelezési szerződést – a folyósítást megelőzően – bemutatja.
  • A CSOK kérelem benyújtását követően kiállított számla fogadható el, melynek kibocsátója az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság a működő adóalanyiságot a számlakibocsátó tekintetében igazolja.

CSOK kérelem benyújtásának határideje

    • Építésiengedély-köteles bővítése esetén a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően,
  • Egyszerű bejelentéshez kötött bővítése esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítását megelőzően

kell kérni a hitelintézettől.

CSOK folyósítása

A folyósítás a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik. Az utolsó részlet folyósítására a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően kerülhet sor. A folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatott személy a CSOK-on és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét a lakásbővítésre már felhasználta.

CSOK tetőtér-beépítéssel, emeletráépítéssel létrejövő új lakás építéséhez

A tetőtér-beépítésre adható támogatással kapcsolatban már az elején érdemes tisztázni, hogy mely esetben vehető igénybe a 10 millió forintos CSOK és mely esetben lehetünk jogosultak a bővítés esetén igényelhető kisebb összegű támogatásra.

A 2016. február 10-én kihirdetésre került CSOK rendeletben foglaltak alapján a 3 gyermek után adható 10 milliós támogatás feltétele, hogy a támogatott személy új lakást építsen vagy vásároljon!

Mi minősül új lakásépítésnek CSOK igénylésnél?

Új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével

  • az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan építetta lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:
    • 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
    • közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
    • egyedi fűtési móddal rendelkezik,
    • közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
    • közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy
  • tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha  vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a) pont aa)-ae) alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. február 24.-én kiadott állásfoglalása alapján:

A b) pont szó szerinti értelmezése alapján a két új! utalás azon esetre vonatkozik a gyakorlatban, ha egy társasház tetőterét építik be új lakások kialakításával. Azaz ezek alapján az egylakásos lakóház tetőtér beépítése, illetve emeletráépítése – amennyiben külön külső bejáratot hoznak is létre, teljes külön lakóegységként társasházzá alakítva is, mindenféle kapcsolat nélküliség ellenére, mivel ott nem jön létre két új lakás, csak egy! – nem minősül új lakás építésének, csak legfeljebb a meglévő lakás bővítésének.

.A b) pontban leírtaknak megfelelő tetőtér-beépítés új lakás építésének számít, amire az alábbi kedvezmény igényelhető:

Az új lakás építése esetén előírt további, illetve a 3 gyermek után igényelhető 10 milliós támogatás speciális feltételeiről IDE kattintva tájékozódhat.

Megkaphatja-e a 10 milliós CSOK-ot az, aki meglévő háza tetőterét építi be?

Amennyiben a tetőtér-beépítés során a fent említett feltételek nem valósulnak meg – például a tetőtérben csak egy új lakás jön létre, vagy csupán hálószobák kerülnek kialakításra – akkor bővítésről beszélhetünk, mely esetben az alábbi támogatási összeg vehető igénybe:

csok_bovites_3
A CSOK összege nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50%-át.

(A hitelintézet által elfogadott költségvetés 70%-át számlával kell igazolni.)

 

forrás: www.hitelnet.hu