Hitelezési alapfogalmak

adós: az a természetes személy, aki jogosult a Bank szolgáltatásának igénybevételére, akinek a Bank a kölcsönszerződés alapján meghatározott pénzösszeget bocsát rendelkezésre.
adóstárs: az a természetes személy, aki a kölcsön és járulékai visszafizetéséért egyetemlegesen felelős az adóssal. A Bank a hitelezés feltételéül előírhatja adóstársként különösen a házastárs (élettárs), valamint a fedezetül lekötött ingatlan tulajdonosainak bevonását. Az adós kötelezettségei ugyanolyan mértékben terhelik az adóstársat is.
biztosíték: az adós kölcsönszerződésből eredő kötelezettségei teljesítésének biztosítására nyújtott, az egyedi ügyfél szerződésben felsorolt fedezetet jelenti. Biztosíték pl. az ingatlant terhelő jelzálogjog, a vételi (opciós) jog, a hitelfedezeti életbiztosítás, vagyonbiztosítás
deviza alapú hitel: a hitel nyilvántartása és a törlesztőrészlet meghatározása forinttól eltérő devizában, míg a kölcsön folyósítása, törlesztése és a hiteldíj megfizetése forintban történik. Folyósításkor ill. törlesztéskor az aktuális deviza I. vételi- ill. eladási árfolyammal történik a konverzió. Mivel a deviza alapú hitelek esetében a nyilvántartás és a törlesztés pénzneme eltérő, számolni kell az árfolyam kockázattal.
devizabelföldi: az a természetes személy, aki rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolvánnyal (személyi igazolvánnyal)
devizahitel: a hitel folyósítása, nyilvántartása és törlesztése is ugyanazon devizanemben történik
devizakülföldi: az a természetes személy, aki nem rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolvánnyal, és azzal nem is rendelkezhet
elidegenítési és terhelési tilalom: az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog, mely lakossági hitelek/kölcsönök esetében a jelzálogjog védelmére létesül, és a tulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozza. A tilalom alapján nem lehet az ingatlan tulajdonjogát másra átruházni. Alapulhat jogszabályon, bírósági határozaton, valamint szerződésen is.
előleg: az előleg a foglalóval ellentétben nem szerződést biztosító kötelezettségvállalás. Nem jelent kötelezettségvállalást, mindössze egy első részletet takar. A szerződés meg nem kötése esetén teljes összege visszajár a vevőnek, a meghiúsulás okától függetlenül.
előtörlesztés: egy törlesztőrészlet esedékessége napját megelőző, vagy az aktuális törlesztőrészleten felüli törlesztést jelenti
esedékesség napja: az egyedi ügyfél szerződésben meghatározott nap, amikor az adós a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeit teljesíteni köteles
élettárs: két, házasságkötés nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben élő személy. A kölcsönügylet lebonyolítása során a Bank élettársaknak tekinti azon adósokat, akiknek a személyi azonosításra alkalmas okmányuk alapján állandó vagy ideiglenes lakcímük (tartózkodási hely) megegyezik, vagy közjegyzői okirattal igazolják az együttélést.
értékbecslés: a hitelügyletben résztvevő ingatlanra vonatkozó szakvélemény, mely az ingatlan forgalmi értékét állapítja meg. A Bank csak az általa elfogadott értékbecslők ingatlan értékelését fogadja el a hitelbírálathoz.
fedezet: gyűjtőfogalom, mely magában foglalja azon biztosítékokat (pl. ingatlan, kezesség stb.), melyekből a Bank nem szerződésszerű adósi/adóstársi teljesítés esetén választása szerint kielégítést kereshet, azaz kintlévősége megtérülhet
foglaló: szerződésből (főként ingatlan adásvételből) eredő kötelezettségek biztosítékául szolgál. A foglaló célja, hogy a tervezett ügyletet mindkét fél komolyan vegye. Ha a vevő mégis elállna a szerződéstől, akkor a foglalót elveszíti. Amennyiben az eladó állna el a szerződéstől, akkor a foglaló
kétszeresét kell visszafizetnie a vevő részére.
fogyasztási kölcsön: a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez ? a természetes személy részére ? nyújtott kölcsön, valamint a felhasználási célhoz nem kötött kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe.
folyósítás napja: az a nap, amikor a Bank a kölcsönt az adós rendelkezésére bocsátja
futamidő: az egyedi ügyfél szerződésben rögzített időtartam, amely alatt az ügyfélnek a kölcsönt vissza kell fizetnie. A futamidő első napjától kezdődik a kölcsön törlesztő összegeinek és törlesztési ütemezésének meghatározása. E nap egyben az első kamatperiódus és az első ügyleti év kezdő napja.
használatbavételi engedély: az építésügyi hatóság által kiadott engedély, mely tanúsítja, hogy az adott építmény az építési és egyéb engedélyezési terveknek megfelel, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. Használatbavételi engedély hiányában az építményt használni nem szabad.
használt lakás: a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, új lakásnak nem minősülő lakóegység
hitel/kölcsön: A hitel a pénzhez jutás lehetőségét jelenti, míg a kölcsön a felvett pénzösszeget. A hitelnek és a kölcsönnek is ára van, hitel után azért fizetünk, mert a bank ?rendelkezésünkre tartja? a pénzt, ha pedig azt igénybe vesszük, azaz kölcsönt veszünk fel, az után kamatot kell fizetnünk.
hitelbírálat: olyan összetett banki kockázatelemzési munkafolyamat, mely a konkrét hiteligénylés kapcsán állapítja meg a Bank által folyósítható hitel nagyságát. A Bank saját hitelbírálati szabályzata alapján többek között vizsgálja az igénylő vagyoni – jövedelmi viszonyait, fizetési fegyelmét, és a kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét.
hitelbiztosítéki érték (HBÉ): a 25/1997. (VIII.1.) PM rendeletnek megfelelően a hitelbiztosítéki érték valamely ingatlannak az óvatos becslés alapján meghatározott értéke. Megállapítása során figyelembe kell venni a Bank által folyósított kölcsönök hosszú lejáratából származó sajátos kockázatokat, valamint az ingatlannak azon tulajdonságait és hozamait, amelyek várhatóan a jövőben bármely tulajdonost megilletnek.
hitelfedezeti életbiztosítás: olyan kockázati életbiztosítás, amely alapján a biztosított halála esetén a biztosító fizeti vissza teljes egészében vagy részben a kapcsolódó hitelből fennálló tartozást
hitel/fedezet arány: az adható teljes hitelösszeg és a fedezeti érték hányadosa
hiteltermékek: olyan banki szolgáltatások, amelyek igénybe vétele esetén a Bank meghatározott feltételek teljesülése esetén az ügyfél számára felhasználható forrásokat bocsát rendelkezésre, amelyeket meghatározott feltételek mellett visszakér
jegybanki alapkamat: a Magyar Nemzeti Bank által a pénzpiacok és a gazdaság helyzete alapján meghatározott kamat. A jegybanki kamat nagysága a gazdaság helyzetével és jövőbeli kilátásaival függ össze.
jelzálogbank: a jelzáloglevelek révén forrást gyűjtő, jelzálog alapú hitelezést folytató szakosított hitelintézet. Jelzáloghitelt bármely hitelintézet nyújthat saját forrásai terhére, de csak a jelzálogbank bocsáthat ki jelzáloglevelet, ami forrásul szolgál a hitelezéshez.
jelzálogjog: a zálogjog egyik típusa, mely esetben a zálogtárgy (ingatlan) a tulajdonos birtokában marad annak ellenére, hogy az egy kötelezettséget (hitelt) biztosít. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálognak valamely közhitelű nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. A tulajdonos a jelzálogjog fennállása alatt a zálogtárgyat rendeltetésszerűen használhatja, de gondoskodnia kell értékének megőrzéséről.
jelzáloghitel: jelzálog fedezete mellett nyújtott hitel
kamat: az adós által az igénybe vett kölcsön használatáért a kölcsönnyújtónak fizetendő, rendszerint időarányosan térítendő pénzösszeg, a kölcsönadott pénz ára. A kamat az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott, éves százalékban kifejezett ügyleti kamatláb alkalmazásával kerül kiszámításra. kamatperiódus: a kölcsön ügyleti kamatára vonatkozó azon időszak, amely alatt a megállapított
ügyleti kamat mértéke állandó, a kölcsönszerződés szerint nem változhat. Jelzáloglevél kamattámogatásos hitelek esetében a kamatperiódus hossza egy vagy öt év lehet, amelyek közül az ügyfél a hitelbírálatot megelőzően választhat. A hitel teljes futamideje alatt azonban a választott kamatperiódus nem változtatható meg.
kezelési költség: a bank munkadíja, melynek aktuális mértékét a mindenkor hatályos vonatkozó Hirdetmény, a kölcsönszerződés megkötésekor érvényes mértékét az egyedi ügyfélszerződés tartalmazza. A kezelési költség alapja a folyósított kölcsön, vagy az ügyleti év elején fennálló teljes tartozás összege.
kezes: az, aki kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az adós nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A Bank csak készfizető kezességvállalást fogad el: ekkor a kezes nem követelheti, hogy a Bank a követelést először az adóstól vagy az adóstárstól hajtsa be.
késedelmi kamat: ha bármely, a kölcsönszerződés alapján az ügyfél által fizetendő összeg nem kerül az esedékesség napján megfizetésre, az ügyfél köteles a kölcsönszerződésben meghatározott ügyleti kamaton felül, valamint attól függetlenül késedelmi kamatot fizetni bármely meg nem fizetett összeg
után, az esedékesség napjától a tényleges megfizetésig terjedő időszakra. A késedelmi kamat mindenkori mértékét a Hirdetmény tartalmazza.
KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer): A BISZ Zrt. által üzemeltetett zártrendszerű adatbázis törvényben meghatározott adatok nyilvántartása, amelynek célja a hitelképesség differenciáltabb megítélése, ezáltal a pénzügyi
intézmények kockázatainak csökkentése.). Természetes személy adatai az alábbi esetekben kerülhetnek a KHR-be:
  • tartozása 90 napon keresztül folyamatosan meghaladja az aktuális minimálbér havi összegét
  • kártyavisszaélést követett el
  • bizonyíthatóan valótlan adatokkal próbált hitelt felvenni
kölcsönszerződés: az adott szolgáltatás, kölcsönfajta (beleértve a Bank által közvetített állami támogatást is) tárgyában a Bank és az adós között létrejött teljes szerződéses dokumentációt jelenti, melynek elemei: a Bank Üzletszabályzata, az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF), az egyedi
ügyfélszerződés, és az adott kölcsönfajtájára vonatkozó Hirdetmény.
közeli hozzátartozó: házastárs, bejegyzett élettárs, egyenesági rokon, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint testvér. A hitelügylet lebonyolítása során közeli hozzátartozónak tekintjük azokat az adóstársakat, akiknek a személyi igazolványuk vagy lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján állandó, vagy ideiglenes lakcímük (tartózkodási hely), vagy kérelmükben a közeli hozzátartozói kapcsolat fennállásáról nyilatkoztak, továbbá a közeli hozzátartozói kapcsolat születési-, illetve házassági anyakönyvi kivonattal igazolható.
közjegyzői okirat: a közjegyzőkről szóló törvényben rögzített formai és tartalmi követelményeknek megfelelő közokirat, mely közhitelesen (azaz hivatalosan) tanúsítja az okiratba foglalt tényeket, valamint, hogy azok a valóságnak megfelelnek. Az okirat a hitelezéssel összefüggésben lehet ún. egyoldalú kötelezettségvállaló (tartozás-elismerő) nyilatkozat, amely az ügyfél közjegyző előtt tett kötelezettségvállalását rögzíti a kölcsönszerződés alapján. A kölcsönszerződés megköthető közjegyzői okiratba foglalással, ezt nevezzük kétoldalú közjegyzői okiratnak, mely esetben az ügyfél és a Bank a közjegyző előtt írja alá a kölcsönnyújtás /-visszafizetés feltételeiről szóló okiratot.
lakáshitel: lakás, lakóingatlan építését, adásvételét, bővítését, felújítását vagy korszerűsítését finanszírozó, ingatlanra alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott, hosszú lejáratú kölcsön
lejárat napja: azt az egyedi ügyfélszerződésben meghatározott határnapot jelenti, ameddig az adósnak, a kölcsönszerződés alapján a Bank irányában fennálló tartozásait a legkésőbb meg kell fizetnie teljes hiteldíj mutató (THM): a három hónapnál hosszabb lejárattal rendelkező lakossági kölcsönök
esetén egy évre vetítve, százalékos formában mutatja meg azokat a költségeket, melyet a hitelfelvevőnek a tőkeösszeg visszafizetésén felül fizetnie kell. A THM szerepe az, hogy közlése időpontjában (hirdetéskor vagy a szerződés aláírása előtt), az akkor ismert feltételek alapján adjon előzetes tájékoztatást, és tegye lehetővé az összehasonlítást a hasonló termékek tekintetében. A THM tartalmazza a hitellel kapcsolatban felmerülő kamatot, a kezelési költséget, a hitelbírálati díját, az értékbecslési díjat, és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját. Ugyanakkor a THM nem tartalmazza a késedelmi kamatot, a hitel futamidejének meghosszabbításának költségét, az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből
származik, a biztosítási és garanciadíjakat, valamint az átutalási díjakat.
törlesztőrészlet: a Hirdetményben rögzített módszerrel, az egyedi ügyfélszerződésben meghatározott rendszerességgel és összegben, az ügyfél által fizetendő összeg
tőketartozás: az első törlesztésig a folyósított kölcsönösszeg, utána annak a megfizetett törlesztőrészletek tőketartalmával csökkentett értéke. Lakossági folyószámla hitelkeret esetén a kihasznált hitelkeret összege.
tulajdoni lap: a földhivatal által nyilvántartott, kiadott tanúsítvány, mely adott ingatlanra vonatkozóan közhitelesen igazolja az ingatlan nyilvántartás által bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények fennállását, a bejegyzés, feljegyzés iránti eljárás megindulását, valamint az adott ingatlan földhivatal által nyilvántartott adatait.
tulajdonjog fenntartása: az eladó az adásvételi szerződésben fenntartja magának a tulajdonjogot, azaz a vevő addig nem szerez tulajdont, míg a teljes vételárat nem fizeti meg. A tulajdonjog fenntartása azt is jelenti, hogy a vevő a teljes vételár megfizetéséig az ingatlant nem adhatja tovább új vevőnek, és természetesen nem is terhelheti meg azt, vagyis nem adhatja jelzálogba. Amennyiben a vételár kiegyenlítése megtörténik, úgy az eladónak külön okiratban kell a tulajdonjog-bejegyzéshez hozzájárulnia. Lehetőség van arra, hogy a tulajdonjog fenntartásával történt eladás tényét az ingatlannyilvántartásba
bejegyezzék. Ez annyit jelent, hogy az ingatlan tulajdoni lapjára rávezetik, hogy az
eladó az érintett ingatlant eladta, de tulajdonjogát a vételár hiánytalan megfizetéséig fenntartotta. Ez a bejegyzés a Bank részére közhitelesen tanúsítja az eladás megtörténtét.
türelmi idő: ezen idő alatt az adós csak kamatot és kezelési költséget köteles fizetni a Banknak, tőketörlesztést nem. A türelmi idő a futamidő része.
ügyfél: a lakossági hitelezés vonatkozásában bármely személy, akinek a Bank a kölcsönügylet kapcsán pénzügyi szolgáltatást nyújt, vagy akivel szerződéses jogviszonyba lép, ideértve a kölcsönügylethez kapcsolódó biztosítéki szerződés kötelezettjét is (különösen zálogkötelezett, kezes, óvadéknyújtó)
ügyfélszerződés: az ügyfél és a Bank között valamely kölcsönfajta tárgyában létrejött egyedi szerződést jelenti
ügyleti év (ügyfélév): egy kölcsönszerződés esetében az első ügyleti év (ügyfélév) a kölcsön folyósítása napján kezdődik és az első törlesztőrészlet esedékességének napjától számított 12 hónapig tart, a további ügyleti év az azt megelőző ügyleti év végétől számított egy év.
végtörlesztés: az adós kölcsönszerződés alapján fennálló valamennyi tartozásának egyösszegű (lejáratot megelőző) előtörlesztését jelenti
vagyonbiztosítás: a Biztosító szolgáltatása arra vonatkozólag, hogy részben vagy egészben mentesítse a biztosítottat a vagyontárgy károsodása miatt elszenvedett vagyoni hátrány alól. Jelzáloghitel esetében valamennyi ingatlanfedezetre vonatkozólag kötelező vagyonbiztosítás megkötése, és a bankra történő engedményezése.
vételi jog (opció): az ingatlan tulajdonosa(i) vételi jogot (opciót) enged(nek) a Banknak. Ezáltal a Bank a szigorúan meghatározott feltételek bekövetkezése esetén az ingatlant egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja, vagy a megvásárlásra mást kijelölhet. A vételi jogra vonatkozó megállapodást az
ingatlan a vételár, a vételi jog érvényességének időtartama és az előzőekben meghatározott feltételek megjelölésével a Bank és az ingatlan tulajdonosa(i) között megkötött vételi jogot biztosító szerződés tartalmazza. Az opció gyakorlásának feltételei az adós súlyos szerződésszegéséhez (nemfizetés)
kapcsolódnak. A vételi jog az ingatlannyilvántartásban bejegyzésre kerül.
zálogjog: olyan jogosultság, amelynek alapján a jogosult ? amennyiben követelését az adós a kötelezettség esedékességekor nem egyenlíti ki ? a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgy értékesítésével kielégítést nyerhet. A zálogtárgyból való kielégítés általában bírósági határozat
alapján, végrehajtás útján történik. A zálogjog feltételeit a Bank és a zálogkötelezett közti zálogszerződés tartalmazza.
zálogkötelezett: az a természetes személy, aki a kölcsön fedezetéül felajánlott ingatlanon tulajdonjogot szerez, vagy tulajdonjoggal rendelkezik azon. Zálogkötelezett pl. a haszonélvezet, özvegyi jog jogosultja is, ennek értelmében bevonása szükséges a hitelügyletbe. Jelen dokumentumban található fogalmak magyarázatként szolgálnak, és semmiképpen nem módosítják vagy írják felül a mindenkor hatályos lakossági hitelek ÁSZF-ben írt feltételeket.