A biztosítási szerződések, így a Gfb szerződések megszűnésének okai nagyon sokrétűek lehetnek. Vannak azonban olyan esetek, melyek a lehetőségek teljes tárházát tekintve, a többihez képest gyakrabban fordulnak elő. Fontos, hogy a szerződő Ügyfelek ezeket a gyakori formákat megismerjék és elégséges információval rendelkezzenek, hogy ezen helyzetekben mi a pontos teendőjük.
A szerződés törlése díj nemfizetés okkal, annak elkerülése
Az egyik leggyakoribb megszűnési ok, amikor a biztosítási szerződés díjelégtelenség miatt kerül törlésre. Ennek oka nem feltétlen az, hogy az Ügyfelek a díjat nem akarják befizetni, nem is mindig kerül elfelejtésre. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor a biztosítás banki díjlehívás fizetési móddal kötődik meg és a folyószámláról történő díjleemelés késve kezdődik meg, vagy akár csak pár száz forinttal kevesebb a számlán éppen akkor lévő összeg, amikor a Biztosító a díjat bekéri.
Nagyon fontos szempont, hogy a biztosítási szerződés megkötésekor a szerződő arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díjat megfizeti. Ez a szerződő fél fő kötelezettsége a biztosítási jogviszonyban.
Ennek akkor is, mondhatni akkor van igazán nagy jelentősége, amikor a szerződés törlésére azért van kilátás, mert az Ügyfél nem kapott csekket, nem vonták le a számlájáról a pénzt, pedig volt rajta fedezet.
A szerződő félnek a szerződés teljes tartama alatt gondoskodni kell arról, hogy – legyen szó bármilyen biztosítási szerződésről- a biztosítási szerződés mindenkor díjjal rendezett legyen.
Abban az esetben, ha a Biztosító nem küld díjfizetéshez csekket a szerződő félnek – üzletkötője, vagy a Biztosító segítségét kérve- elengedhetetlen azon törekvése, hogy a biztosítási díjat megfizesse (például: személyes befizetés, utalás).
Tényként állapíthatjuk meg, hogy a díj nemfizetési okkal történő szerződés megszűnését követően a biztosítást újra kell kötni a folyamatos jogviszony miatt. Számolni kell viszont azzal, hogy ebben az esetben a Fedezetlenségi díj (mivel napi díjas, annak napi díja) jelentősen magasabb, mintha a biztosítás normál ügymenet szerint lenne fizetve (lebontva egy napra).
Szintén lényeges, hogy a jármű érvényes Gfb nélkül a helyi jegyző által kivonható a forgalomból, mivel a biztosítás hiányában nem vehet részt a közúti közlekedésben.
A legnyomosabb indok pedig az, hogy érvényes Gfb nélkül, egy esetleges károkozás esetén a károkozó magánemberként felel a bekövetkezett károk megtérítéséért, mint károkozó, még akkor is, ha a károsult elsődleges kártérítése a Kártalanítási számláról történik, hiszen a károkozás megfizetését követően az okozott kár teljes nagyságát a károkozóra terhelik.
Biztosítási szerződés felmondása a szerződő által
A Gfb szerződés a szerződő fél által 30 nappal a biztosítási évforduló előtt a biztosítási évfordulóra vonatkozóan egyoldalúan felmondható. Ez azt jelenti, hogy a szerződő félnek az évfordulóval lehetősége van arra, hogy Biztosítót váltson.
A szerződés felmondásának hivatalos folyamata során a szerződő félnek írásban kell a Biztosító felé a szándékát nyilatkozatban megtenni. A biztosítási szerződést az évfordulóig díjjal rendezni kell és ez mellett a megszüntetésre kerülő biztosítás kockázatviselése az utolsó nap 24. órájáig fennáll.
Példa: Ha az Ügyfél évfordulója január 01-e, akkor a biztosítási szerződést december 31-i dátumra vonatkozóan december 01-ig nyújthatja be a Biztosító felé. Ekkor a Biztosító tőle a december 31-ig járó díjat fogja felszámolni az mellett, hogy a kockázatban állása december 31-én 24.00 óráig áll fenn.
Biztosítási szerződés megszűnése érdekmúlással
Az érdekmúlás szó azt jelenti biztosítási értelemben, hogy a vagyontárgyhoz fűződő érdeke – jelen esetben tulajdonosi és/vagy üzembentartói jogviszonya- megszüntetésre kerül.
Ez történhet egy biztosítási esemény kapcsán (totálkár, lopás), vagy történhet a vagyontárgy értékesítésével is.
Ilyenkor a biztosítási díjakra vonatkozó alapszabályok értelmében a Biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig illeti meg a biztosítási díj, melyben a kockázatviselése megszűnt. Ettől azonban a legtöbb esetben eltérnek a Biztosítók és addig a napig kérik a díjat, ameddig a biztosítási érdek fennállt.
FONTOS TUDNI!
Általános szabályok a szerződés felmondása és az érdekmúlással történő megszűnés esetén egyaránt, hogy a korábbi bónusz – malusz besorolást a szerződő tovább viheti, tovább fogja vinni az előzményszerződésről az új szerződésre.
Bevezetésre került 2011. június 15-tól a Kártörténeti Nyilvántartás rendszere (KÁNYA), mely felváltotta a korábbi BOMA rendszert.
Megszűnt ez által a Biztosítók közötti papír alapú adatcsere, az új Biztosító egy adat nyilvántartásból kérdezi le a korábbi bónusz – malusz besorolást és ennek alapján kategorizálja a járművet. A Biztosítóknak a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap között kell lekérdezni a kárnyilvántartásból a szükséges információkat és a 45. napig kell megállapítaniuk a besorolást, majd arról értesíteniük kell az Ügyfelet.