A Biztosító kockázatviselése a szerződő felek által meghatározott időpontban jön létre, vagy a szerződés létrejöttének időpontjában, illetve az üzembentartó járműnyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjában kezdődik, ha a szerződő a gépjármű tulajdonosa által üzembentartóként megnevezett személy.
Fontos szabály, hogy a biztosítás kockázatviselésének a tulajdonosi, illetve üzembentartói minőség alatt folyamatosan fenn kell állni.
Amennyiben a biztosítási tartam alatt a szerződés megszűnik (díj nemfizetéssel), akkor a díjjal nem rendezett napra a szerződőnek Fedezetlenségi díjat (korábbi néven MABISZ díjat) kell fizetni. A fedezetlenségi díj a jármű típusától és annak teljesítménytől függően kerül meghatározásra. A célja, hogy a jogviszony teljes fennállása alatt a díjrendezettség folyamatos legyen.
A biztosítás létrejöttének legfontosabb alapja, hogy a járművek üzemeltetése – mint veszélyes üzem- során bekövetkező jogellenes károkozások megtérítését ne a károkozónak kelljen teljes mértékben megfizetni, hanem Őt mentesítve üzleti, biztosítási alapokra helyezzék a kockázatkezelést.
Biztosítási esemény
A Biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során a másoknak okozott károkat téríti meg, azon megalapozott kártérítési igények alapján, amelyet a jogellenesen károkozó biztosítottal szemben támasztanak.
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely:
- a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak
- a károkozó gépjárműben keletkezett
- a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett
- sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett
- a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett
- a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül- munkagépként való használata során keletkezett
- álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett
- üzemi balesetnek minősül és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett
- gépjármű verseny, vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be
- környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett
- a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott
- háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett
A Biztosító helytállásának igénybevétele
A káreseményt követően a károkozó és a károsult kötelezettségei eltérnek egymástól.
A károkozó a saját Biztosítójánál 5 munkanapon belül köteles a káreseményt és annak lényeges körülményeit bejelenteni.
A károsult a káresemény, vagy az arról való tudomásszerzést követően a károkozó Biztosítójánál 30 napon belül köteles bejelenteni, minden lényeges körülmény megadása mellett.
Ha a károkozó nem rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással akkor a károsult a káreseményt bármely olyan Biztosítónál bejelentheti, aki foglalkozik Gfb – vel, azonban célszerű ebben az esetben a saját felelősségbiztosítóhoz fordulni.
Ebben az esetben a kártérítést a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt Kártalanítási Számláról fogja megkapni a károsult.
Ha a károkozó kiléte nem ismert (ismeretlen elkövető), abban az esetben a károsult a területileg illetékes Rendőrhatósághoz fordulhat, aki nyomozást kezd meg ismeretlen tettes ellen. A nyomozás kimenetelétől függően:
- Ha a károkozó ismert és a káresemény Gfb alapján rendezhető, akkor a fent említettek valamelyike alapján kell eljárni.
- Ha a károkozó ismeretlen marad, abban az esetben a káresemény casco jogalappal rendezhető.
Elévülés
A Gfb szerződés alapján érvényesített követelések esetében:
- 3 év az elévülési idő, ha a veszélyes üzem működéséből eredő károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni.
- 5 év az elévülési idő, ha a felelősség általános szabályait kell alkalmazni.